Argentína és a Fülöp-szigetek után Magyarország halmozta fel a bruttó hazai össztermékhez mért legnagyobb külföldi adósságot a feltörekvő piaci országok közül - derül ki az Economist gazdasági hetilap tegnap közzétett kimutatásából, amely a Világbank adatai alapján rangsorolta az egyes országok adósságállományát. Eszerint hazánk már 2004 végén több mint 60 milliárd dolláros külföldi adóssággal rendelkezett, amely 63 százalékos GDP-arányos adósságnak felel meg. Mindeközben Csehország 43 százalékos, Lengyelország pedig 41 százalékos adósságrátát tudhatott magáénak, de még - a szintén gyenge makrogazdasági adatokat felmutató - Törökországnak is csak 53 százalékos adósságrátája volt. Az adósságból fakadó aggályokat illetően az Economist megjegyzi: a külföldi adósság kockázatos lehet a feltörekvő országok számára, a hitelezők ugyanis ki vannak szolgáltatva az árfolyammozgásból adódó rizikónak, különösen akkor, ha magas az adósság GDP-hez viszonyított állománya.
A tekintélyes gazdasági hetilap megjegyzi: az adósságráta terhe - nemzetközi léptékben - általánosságban mérséklődik, mivel annak mértéke csupán néhány országban haladja meg az 50 százalékot.

Eközben az Európai Központi Bank (EKB) adataira épített rangsort tett közzé a Magyar Nemzeti Bank is. A bankszektor nyereségét mutató listán hazánk az első helyen szerepel a 25 uniós tagállam közül, minthogy a magyar pénzintézetek érték el a legmagasabb, 25 százalékos tőkearányos nyereséget az Európai Unióban. Az EKB kimutatása ugyan a 2004. évre vonatkozik, ám igen valószínű, hogy a hazai bankok tavaly is megőrizték vezető helyüket a listán, a 2005-ös jegybanki adatok ugyanis a pénzintézetek nyereségességének további javulását mutatják. A jövedelmezőség növekedésében a hitelezés jelentős bővülése játszotta a legnagyobb szerepet - mutat rá az MNB jelentése, amely szerint a hazai pénzintézetek eredményének meghatározó részét, közel kétharmadát a kamatból származó eredmény adta. A magyar bankrendszerben évek óta nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a hitel- és betéti kamatok közötti különbség, amely a jegybank szerint három fő okra vezethető vissza.
Egyrészt a lakossági üzletágban a hasonló fejlettségű országokhoz képest Magyarországon magasabb a kamatkülönbözet, amelynek hátterében az árverseny alacsonyabb foka áll. A lakáshitelezési piacon ehhez még hozzájárult az állami beavatkozás hatása, valamint a devizahiteleknél érvényesíthető - ugyancsak kiemelkedő - kamatkülönbözet. A vizsgált időszakban a hazai bankokat emellett magas költségszint jellemezte, amely szintén okolható a szélesebb kamatkülönbözetért. Az MNB a következő években sem számol a hazai bankok jövedelmezőségének csökkenésével, a hitel- és betéti kamatok közötti különbség szűkülését ugyanis akadályozza, hogy a lakossági hitelezés bővülése továbbra sem jár együtt az árverseny erősödésével.

Eladósodott a lakosság. Az elmúlt hat évben tízszeresére emelkedett a lakossági hitelek állománya a kelet-közép-európai országokban, miközben a megtakarítások kivétel nélkül mindegyik államban visszaestek - állapítja meg a Bank Austria Creditanstalt legfrissebb felmérése. A Világgazdaság által közölt kimutatás szerint még óriási tere van a banki szolgáltatások bővülésének, mivel több mint 150 millió lakosnak még nincs is banki kapcsolata ebben a térségben.

Népszerűtlen az elektronikus bevallás. Elektronikus úton mindössze 29590 személyijövedelemadó-bevallást juttattak el az adózók az adóhatósághoz, tehát a bevallást készítők csupán 1,4 százaléka részesítette előnyben a kormányzati gerinchálón keresztül végzett adatszolgáltatást - derül ki az APEH legutóbbi tájékoztatójából, amely szerint tegnapig öszszesen 1996581 bevallást vettek nyilvántartásba, azaz 130 ezer darabbal többet, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó, hogy miközben az adózók a Miniszterelnöki Hivatal által üzemeltetett Ügyfélkapu rendszert jobbára mellőzték, internetes programmal kitöltve és papíron majdnem 1,3 millió bevallás érkezett az adóhatósághoz, amely 21 százalékkal magasabb az előző év hasonló időszakához képest. Csekély érdeklődés övezte az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az ekhót is: ebből az adónemből április végéig mindössze 568 millió forint folyt be az államkasszába.
Az év első két hónapjában még gyors ütemben növekedtek az ekhós befizetések, múlt hónapban azonban ez a lendület megtört, és az áprilisi befizetések csupán 11 milliárd forinttal haladták meg az egy hónappal korábbi bevételt.