Hírek : Összeomolhat a nyugdíjrendszer? |
Összeomolhat a nyugdíjrendszer?
2006.05.28. 22:00
A jelenlegi családpolitika megváltoztatása nélkül a nyugdíjrendszer 10-15 éven belül összeomolhat, ennek megelőzésére mielőbbi intézkedések sorát kellene elrendelni - hangoztatta Farkas Péter szociológus csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva.
A témában a közelmúltban végzett elemzés adatai szerint 100 évvel ezelőtt a hazai népesség 42 százaléka volt 18 éven aluli, 7 százaléka 60 év feletti, mára ez az arány 17-24-re változott, és e kedvezőtlen tendencia folytatása esetén 2050-re a fiatal népesség aránya 12 százalékra zsugorodik, amíg 38 százalékra gyarapodik az eltartandó idősek aránya - mondta a szociológiai intézet kutatója. Ebből következik, hogy a keresőképes lakosok vállára egyre több teher rakódik, az aktív nemzedéknek a gyerekek és az idős szülők támogatásában már most is mind nagyobb részt kell vállalnia - tette hozzá.
A családbarát jóléti állam megteremtése, a demográfiai mélyrepülés megállítása összetett feladat. Szükség lenne hozzá a részmunkaidős foglalkoztatás 4-5 százalékos arányának a fejlett országokban elterjedt egyharmados arányához való közelítésre, hogy a kisgyerekes anyák több időt tölthessenek otthon - húzta alá a szakember. Ugyancsak elengedhetetlen a szociális lakásprogram beindítása, nálunk ugyanis 1,7 százalék az ilyen otthonok aránya, amíg Európa nyugati felén a 20 százalékot is meghaladja. Ma egy átlag fiatal párnak 6-7 évet kell várnia, hogy az első önálló lakásba költözhessen, rendszerint szülői segítséggel, mindez pedig gyakran ellene hat a gyermekvállalási kedvnek.
Fontos lenne az iskolákban olyan főállású szociálpedagógusok foglalkoztatása is, akik a 240 ezer veszélyeztetett, rossz családi körülmények között élő, rendszeresen éhező gyerek napi problémáinak megoldásában nyújthatna gyakorlati segítséget. Jelenleg ugyan 8 felsőoktatási intézményben is folyik ilyen irányú képzés, a kikerülő pedagógusokat más területek felszívják, így egyelőre csupán néhány iskolában dolgozik szociálpedagógus - mutatott rá a kutatási adatok alapján Farkas Péter.
Az ép család, ép közösség, ép társadalom, ennek nyomán az életminőség növelése eléréséhez az oktatásban is kiemelt szerep illetné a fiatalok felkészítését a családi életre. Különösen gyenge például a mai nemzedék kudarctűrő képessége, ami hozzájárul ahhoz, hogy a házasságok 54 százaléka válással végződik. Holott, egy a fiatalok családhoz való viszonyát elemző felmérés szerint a volt szocialista országok közül nálunk a legmagasabb a régi, hagyományos családmodellt magasra értékelők aránya. Az iskoláskorúak általában legalább két gyereket szeretnének a majdani házasságban, ez az elképzelés a realitások talaján "megkopva" vezet a jelenlegi, családonként születő, átlag 1,3 gyerekhez, ami kevés a népesség önmaga reprodukálására - hívta fel rá a figyelmet a szociológus.
MTI
|