A tervek szerint 28 kormányzati szervezet 98 ingatlanja tartozik a portfolióba; az értékbecslés csak néhány éves, így az abban megállapított 195 milliárd forintnál már biztosan nagyobb bevételt lehet elérni. A Napi Gazdaság úgy tudja, a csomagban szerepelnek az APEH és a VPOP egyes ingatlanjai is. A KVI már tavaly augusztus óta dolgozik a projekt előkészítésén.

A javaslat szerint az értékesített ingatlanok közül azokat, amelyek szükségesek az állami feladatellátáshoz, visszabérlik, ezáltal az állami vagyon nem lesz lekötve kormányzati épületekben. Számítások szerint évi 10-15 milliárd forint lehet a bérleti díj. Az intézmények 5-10 évig bérelt ingatlanokban folytathatják a tevékenységüket, ez idő alatt elkészülhet a kormányzati elhelyezési koncepció, vagyis az új kormányzati negyed kialakítása nem pár éven belüli projekt.

A kormányzati szándék mellett szól, hogy az intézményi befektetők körében nagy kereslet van a stabil, 5-10 éves lejáratú, fix hozamú, jó fizetőképességű bérlővel kötött szerződések iránt. Az elszámolás szempontjából sok múlik azon, hogy az ingatlan vásárlójának hogyan alakul a befektetés megtérülése. Ha ugyanis a bérleti szerződés ideje alatt nem térül meg, akkor a szerződés első évében az értékesítési bevétel és a bérleti díj különbözetével javul a költségvetési egyenleg. Ha ellenben megtérül, a tranzakció nem értékesítésnek és bérletnek, hanem hitelfelvételnek és adósságszolgálatnak minősül. Ez pedig az államadósságot nyomja az első évben, a további években pedig a bérleti díjból a kamat és a szolgáltatási díj rontja a költségvetési egyenleget. Mindennek alapja azonban, hogy valós piaci hatást eredményezzen a tranzakció, az Eurostat máskülönben nem fogadja el az egyenlegjavító hatást. Ez történt azon országok esetében, ahol a visszabérlés végső soron a tulajdon „visszaszerzésével” zárult.

Más kalapba tartoznak az állami feladat ellátásához nem szükséges ingatlanok. Ezek közvetlen piaci értékesítése költséges megoldás lenne, mivel jelentős ráfordítást igényelnek, ezért a lehetőségek közt számba vettek egy ingatlanalapokon keresztüli, illetve egy társasági apport révén történő értékesítést. Előbbi esetében a javasolt megoldás szerint a KVI különböző befektetési társaságokon keresztül több befektetési alapnak kínálna fel eltérő portfóliókat.

(MN)